„Építsetek utat a pusztában!”
A fenti mondat több ezer éves és az Ószövetségből van. De erről majd később!
Az időzet apropója a Bócsa-Soltvadkert kerékpárút megnyitója volt, melyre december 12-én került sor, éppen a két település között, a pusztában. Tehát ez is stimmel, ha a bibliai igeszakaszra gondolunk.
Egyébként lehetne a sorrenden gondolkodni: honnan vezet hová ez az út? Mert ha valaki — mint a legtöbb turista — a főváros felől érkezik (és tegyük fel: már elkészül a Kecskemét felől tervezett összekötő szakasz!), akkor helye a Bócsa-Soltvadkert sorrend. Merthogy Bócsán megáll a vendég, eszik egy sült kacsacombot, majd továbbteker Vadkertre, fagyizni…
Az átadó ünnepségen épp ezért kétfajta karszalagot osztogattak a regisztráción a lelkes hivatali dolgozók: mindenki a maga települése szerint választhatta az elnevezést. Ugyanitt kis nyomtatott prospektust lehetett átvenni a beruházásról és — ami nagyon hasznos — a biztonságos kerékpározásról!
Először a vadkertiek érkeztek. Majd a bócsaiak. Hosszú tömött sorokban. Miután ki-ki letámasztotta a biciklijét a levert karókhoz, regisztrált, majd ivott valami rövid frissítőt (Micimackó után szabadon: „a hidegre való tekintettel”). A mintegy 400 ember határozottan jól érezte magát, pláne hogy beülhetett a nagysátorba, ahol fűtöttek. Itt hangzottak el azok az ünnepi beszédek, melyekből következzék most néhány jeles gondolat.
Elsőként Lehoczki Ferenc, Soltvadkert polgármestere állt a pulpitusra. Ő a mára csaknem 90 km-es kerékpárút hálózat történetét vázolta fel. Az első szakasz a Büdöstóra vezetett ki 1990-ben, majd 1998-ban Kiskőrösig, 2008-ban Selymesig, később egészen Kiskunhalasig épült az út. 2012-ben adták át a Soltvadkert-Kecel, idén pedig a Kiskőrös-Akasztó szakaszt. A folyamat koronája (egyelőre) a bócsai összeköttetés, ahol 2013 óta megvan a belterületi kerékpárút.
Szőke-Tóth Mihály, Bócsa polgármestere a kockázatról és a lelkesedésről beszélt. Nem sokan vállalták volna ezt a 6,5 km-t ilyen rövid határidővel. Sok nehézségen átsegítette az emberek lelkesedése, legyen az a területtulajdonosok önzetlensége, vagy a máris továbbgondolkodó sportemberek tervezgetése Jakabszállás és Bugac felé… A szép fahidat pedig erről a helyről is ajánlja a szerelmeseknek!
Font Sándor országgyűlési képviselő az uniós kapcsolódási pontokat emelte ki. Szép az, ha van egy belterületi kerékpárút: megkönnyíti a helyiek közlekedését, és biztonságot nyújt, főleg a gyerekeknek és az időseknek. De ha majd bekapcsolódunk Soltnál a Duna töltésén ideérő EuroVelo kerékpárútba, akkor a nagy folyó mellett egészen Passauig kerekezhetünk. Ők meg onnan ide. És a jövő valahol ez!
Ruskó Norbert plébános és László Lajos evangélikus lelkész a hálaadásra hívta fel a figyelmet. Az út kijelölése mindig fontos feladatot is jelent az embernek. Akár a pusztába épített út képe Ézsaiás prófétánál, akár a Jézus megnyilvánulása — „Én vagyok az út, az igazság és az élet” — ennek felelősségére hív fel minket. Most már mi is másik úton járunk…
Káposzta Lajos újságíró és idegenvezető azokat köszöntötte, akik a kiépített úthálózatot élettel töltik meg. Kiemelte a sportolókat, a kirándulókat, valamint a kerékpár kölcsönző pontok működtetőjét, az örökifjú Grósz Sándort. Jó lenne tudatosítani mindenkiben, hogy Soltvadkert, Bócsa, Kiskőrös, Kecel és Kunfehértó adott pontjain kerékpár felvevő-, illetve leadó állomás működik, mely lehetővé teszi a túrázás és a tömegközlekedés kombinálását.
Az ünnepség a nemzeti színű szalag ünnepélyes átvágásával, majd közös ebéddel ért véget.
A szalagot átvágta:
Bezsenyi Károly, az Izsép-Ker Plus Kft. kivitelezője,
Zahorszki Sándor műszaki ellenőr,
Szőke-Tóth Mihály polgármester,
Font Sándor országgyűlési képviselő,
Lehoczki Ferenc polgármester,
Ispánovity János, a Signum Alfa Team Kft. kivitelezője
K. L.
2015