Vonzó-e az újbor és a libapecsenye?
Akár így is feltehetnénk a kérdést — mint ahogy a szervezők is feltették — a Márton napi rendezvények kapcsán. Mert ami biztos: ez az a nap, amikor a még alakulóban lévő fehér és a rozéborok sokat elárulnak leendő karakterükről. A soltvadkerti sportcsarnokban immár 8. alkalommal megrendezett Márton napi újbor ünnepre november 10-én került sor. A házigazdák sorában a város önkormányzata és a Duna Borrégió szőlész-borászai mellett ott állt a fő támogató Bayer Hungária Kft és a 15 éves születésnapját ünneplő helyi Krémer Fülöp Borlovagrend. A délelőtti ünnepet, valamint a szakmai előadások sorát újbor kóstoló és sült libacomb koronázta meg.
Nagy szüretünk volt idén, de mégis bizonytalanok a gazdák — kezdte megnyitóját Lehoczki Ferenc, Soltvadkert polgármestere. Az elmúlt öt év legjobb termését takarítottuk be, mégis elgondolkodtatóak a gyakran ellentmondásos adatok. Így elszomorító a szőlő- és bortermelők egyre csökkenő száma, viszont örömre ad okot az ültetvények folyamatos megújulása. Nagyobb együttműködésre is szükség volna az ágazat résztvevői között.
Frittmann János, a Kunsági Borvidék elnöke a különböző kategóriájú borok eladhatóságát elemezte. Mint elmondta, a magyar bor nem csupán a hazai és külföldi borászatokkal versenyez, hanem a sör és egyéb alkoholos italok gyártóival is. Ehhez minőség és megfelelő marketing szükséges.
Gellén Gábor, a 15 éves soltvadkerti Krémer Fülöp borlovagrend nagymestere a színpompás ruhába öltözött vendég borlovagokat köszöntötte. A környékbeliek mellett többek között a Vajdaságból, Szekszárdról, Kecskemétről, Székesfehérvárról, Szegedről, a Velencei-tó mellékéről és a fővárosból jöttek el borászok és borbarátok e jeles eseményre.
Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökeként a törvényhozás stratégiájába vezette be a hallgatóságot. Kitért az borászati adminisztráció szükséges egyszerűsítésére, a nem művelt szőlőterületek sorsának szabályozására és egyes uniós szabályok kötelező átvételére. Ezek közül a legaktuálisabb a permetező gépek vizsgáztatása, melyet a legköltségkímélőbb módon kívánnak bevezetni.
A nap fő előadója kétségtelenül Czerván György államtitkár volt, aki jól ismeri az ágazat erősségeit és gyengeségeit. A kereskedelmi trendeket elemezve kimutatta: amíg Franciaországban 42 és Olaszországban 34 liter a fejenkénti évenkénti borfogyasztás, addig Magyarországon ez 26 liter volt az elmúlt évben. Mindez természetesen összefügg az exporttal és az idegenforgalommal.
A tudományos kutatási eredményeket dr. Németh Krisztina (Kecskemét) és Nyitrainé Sárdy Diána (Budapest) ismertette. Ennek kapcsán az éghajlati változásokkal együtt járó betegségek és kártevők hatásait szemléltették, melyhez jól kapcsolódott Gáspár Gergely növényvédelmi előadása. Zárásként Káposzta Lajos vezette be a hallgatóságot az osztrák bormarketing világába.
És hogy vonzó-e a Márton napi újbor és libaság? Sajnos — mint a szervezők részéről elhangzott — egyre kevesebb érintett érzi szükségesnek a részvételt egy ilyen társasági és tudományos rendezvényen. De akkor hová haladunk együtt?
Káposzta Lajos
2016