Keress sok pénzt gyorsan! — Ideje váltani! — Légy végre a magad főnöke!
Napjainkban ilyen és ehhez hasonló álláshirdetésektől hemzseg az internet. Ember legyen a talpán az az álláskereső, aki idejében rájön: éppen egy hálózat kiépítésével akarják megbízni, vagy bizony házalni kellene! Mindez persze hangzatos szlogenek mögé bújtatva, hogy akiben felébreszthető a vágy az „új karrierre”, abban ébredjen is fel…
Ha azonban a dolgok jó oldalát nézzük, akkor végül is elmondható: van itt munka annak, aki keres… Igen, azt a munkát meg kell bizony keresni! Ha valaki rááll a munkakeresésre és rendelkezik némi szakképesítéssel, akkor az interneten próbálkozik. Számos honlap segít a munkaerő-közvetítésben. Ha valaki beregisztrál ezekre, naponta-hetente küldik a legújabb ajánlatokat. Ajánlatos megjelölni, hogy mely megyékben illetve országrészekben hajlandó az illető munkát vállalni, illetve konkrétan milyen szakterületen és végzettséggel. Amennyiben az ember azt is bejelöli, hogy milyen munkabérben gondolkodik, egyes weboldalak eszerint is szelektálnak számára — feltéve hogy a munkaerő ajánlók ezt fontosnak tartják. Mód nyílik a szakmai önéletrajz feltöltésére. Ennek megszerkesztésére ugyancsak találunk segítséget a neten. Ne habozzunk kihasználni ezt a lehetőséget!
Sokan azt hiszik, ha jelentkeztek egy munkára, meg is pihenhet. Nem! Egy jelentkezés még nem jelenti azt, hogy fel is vettek minket. Érdemes rendszeresen követni a munkaerő piaci mozgásokat, hiszen ezek újabb és újabb lehetőségeket tartogatnak számunkra. Alkalom adtán csörög majd a telefonunk, vagy kapunk egy e-mailt. Ne csüggedjünk, ha nem mi nyertünk! Ha viszont pozitív az első visszajelzés, akkor se tápláljunk hiú reményeket, hiszen rajtunk kívül más jelöltek is lehetnek!
Tegyük fel, meghívnak egy beszélgetésre a jelentkezés kapcsán. Az ajánlatot nem kötelező azonnal elfogadni. Nagyon ajánlatos elkérni a munkaszerződést és a munkaköri leírást — még az aláírás előtt. Ezeket aztán át kell nézetni munkajogásszal, ügyvéddel, esetleg könyvelővel.
A következőkben lássunk néhány rövid véleményt, illetve tapasztalatot a munkakeresés világából!
Laci, 39 éves, bádogos
Magyarországból besokalltam: az építkezések befejezésével engem fizettek ki legutoljára, már amikor kifizettek. Ha pedig pályázati pénzt nyert a projekt, többről kellett kiállítanom a számlát, amint amennyit fizetek (volna). Aztán amikor feladtam az önálló vállalkozásomat, és elmentem volna brigádba dolgozni, nem akartak mindig bejelenteni. Egyszer azt mondták, hogy csak minimálbéren, máskor azt, hogy most menjek el munkanélkülire, aztán majd feketén foglalkoztatnak. De hát nem vagyok én román: azok ugyanis így dolgoznak errefelé! Nekem családom van, és ha velem bármi történik, nem árt, ha rendes táppénzt kapok. Végül egy olyan megoldás született, hogy amikor van munka, alkalmaznak, amikor nincs, akkor pedig kijárok dolgozni Németországba. Ott jobb pénzt adnak, meg is becsülnek, csak hát… 3-4 hétig nem látom a családomat…
Ilona, 37 éves, volt pedagógus
Lassanként elegem lett a közalkalmazotti munkából. Először csak hétvégén dolgoztam árufeltöltőként egy áruházban, aztán elmentem félállásba, majd hátat is fordítottam a tanításnak. Beszélek idegen nyelven is, és megindultam az új kihívások felé. A férjem szerencsére mindenben támogatott, de még így is értek csalódások: nem akartak bejelenteni, nem örültek túlzottan, amikor beteg lett a gyerekem és a szabadság kiadása is „csak papíron” akart működni. Az internetes álláskereső portálokon keresgélve megállapítottam, hogy sok esetben csak fél információt közölnek: „változtasd meg életed!”, „otthonról végezhető internetes munka”, „pénzkeresés másként”, vagy éppen a nagyon hangzatos „itt a magad főnöke lehetsz” — és más hasonló szlogenek kergették egymást. Pár hónap keresgélés után aztán egy középvállalkozásnál lettem irodavezető. Nem egy álompénz, de normális állás.
Nóra, 48 éves, biztosítós
Néhány évvel ezelőtt munkanélküli lettem. Nem voltam megelégedve a munkahelyeimmel: ha fóliaüzemben dolgoztam, minimálbér volt, meg még a szabadságot is le kellett dolgoznunk. Kihasználták, hogy egyedülálló vagyok, illetve hogy megnőttek a gyerekeim és el kellett volna vinnem a hétvégéket, meg az ünnepeket. Aztán dolgoztam bolti eladóként. Itt amit a kisebbség ellopott, a mi bérünkből vonták le. Aztán megtalált egy barátnőm, aki megmutatott egy lehetőséget. Azóta ezzel a biztosításkötéssel foglalkozom. Érdekes munka, sokfelé megfordulok, előadásokat tartok. Azt mondj a főnököm: az én korommal és tapasztalatommal sok ember előtt hitelesebb vagyok, mintha egy fiatalt küldenének oda. Sokan biztatnak, és a munka mellett talán egy párkapcsolat is összejön majd…
Ifj. Káposzta Lajos
2013