A király beszéde
I. György angol király (1936-1952) dadogott. Olyannyira, hogy képtelen volt elmondani bármilyen beszédet. Ez egy királynál, különösen a század közepén felerősödő médiaszereplések idején, roppant kínos. Ezért logopédushoz járt és a megfelelő — annak idején roppant különleges — gyakorlatok elvégzése után sokat javult a beszéde. Erről szól a király beszéde c. film, melyet nagy sikerrel játszottak a mozik. A soltvadkerti bemutató után Patakiné Török Anikó logopédus várta az érdeklődő szülőket és nagyszülőket egy kis beszélgetésre. És akik nem szégyenként élik meg gyermekük (sok esetben könnyedén orvosolható) beszédhibáját, ott voltak, és feltehették kérdéseiket. Az ott elhangzott válaszokból következzék most egy csokorral.
Az arcizomzat erősödése is kihat arra, hogy mikor kezd el beszélni a gyermek. Ilyen erősítő tényező lehet például, ha sokéig szopott a kicsi. Minden hangnak megvan a maga ideje. Az R például 3,5-4,5 éves korban jön elő tisztán. Az a gyerek, aki sokat ül Tv vagy számítógép előtt, annak nem kell kommunikálni. Nem is fog hamar megtanulni beszélni.
Ha kimarad valamelyik mozgásforma, azaz nem kúszik-mászik eleget, sokat ül egy helyben, annál előfordul, hogy adott hangokkal gondja lesz. A fejlesztő órán néhány tornaeszköz segítségével olyan mozgásokat gyakorolunk a beszédhibás gyerekekkel, melyek segítik a hangképzést és feloldják az esetleges gátlásokat.
Ne ijedjünk meg, ha a gyermek egyszer csak dadogni kezd! Ugyanis amikor a szókincs nem éri el az értelmi képességet, 3 éves kor körül kialakulhat a dadogás. A környezet felelőssége, hogy átsegítse ezen a gyermeket. Vigyázni kell arra is, hogy a dadogás hadarásba csaphat át. A dadogó terápia lényege a hasi légzés megtanítása. Ehhez jó módszer a relaxálás és közben kis versikék mondogatása.
A beszédhiba oka lehet egy lelki görcs is, amit oldani kell. Ha gátlás, akkor azt fel kell szabadítani! Erre megvannak a megfelelő terápiák. Gondoljunk csak arra, amikor egy dadogóssal énekeltetjük a szöveget! Nem dadog, folyékonyan elénekli…
A rosszul beszélő gyereket nem kell állandóan javítgatni! Ezzel csak stresszt keltünk benne. Viszont mi ne vegyük át a rosszul kiejtett szót, csak mert „olyan aranyosan mondja”. Nyugodjunk meg, előbb-utóbb rááll a füle a helyes kiejtésre. Képzeljük el az ő helyzetét: egyszerűen nem hallja még, hogy mi a különbség a „kakas” és az ő általa kiejtett „tatas” között. Ő meg van győződve, hogy jól mondta, hiszen „mennyit készült rá”. A gyerekeket a középső csoportban kezdjük el vizsgálni. Csak 5-6 évesen lehet megkövetelni a helyes kiejtést — vagy fejlesztésre küldeni, ahol a logopédus orvosolja az ügyet.
Lejegyezte: Ifj. Káposzta Lajos
2012